2017. május 30., kedd

mint a szél ami itt-ott  nyári napokon hajamba kap
vagy mint a tavaszi szellő ami lengeti a virágokat
csak úgy szerettem volna átsuhanni
csak úgy akartam volna tündérkedve lépdelni
helyette, mint  zivatar, mint a vad áramlat
rombolva, zavarosan,  viharosan  vonultam váratlanul.
nemtudom mire szomjazom már jobban
levegőre-e, tengerekre-e, napsütésre-e
tisztaságra, zavarodottságra-e
magányra, változatosságra-e
másra, újra, régire-e
mire
csaknem semmire
majdnem mindenre
de mégis mire?!
honnan tudjam hova haladok
hová hallatszok
hová hárulok el
hát
hallhatatlan halva
hálátlan hálával
halálig, de halálig
oltalom lennék, volnék
vágy lennék, volnék
világok, várok
várok rátok


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése