2013. május 20., hétfő

"Csöndfehér a szobád
becsókol egy hangulat.
Ágyadra, friss lepedőt
húzz fel a nap.
Vágyol-e oda?
Hol boldog perceid,
mint gyöngy fűzi föl az idő.
Íme a város, hol annyi magányos szív szakad éjszaka.
Meghallod hol sírok.
Íme a város, hol annyi magányos szív szakad éjszaka"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése