mese mese
játsszva
szállanék én
hátha
felhők fölé,házak elé
álmokat vihetek
majd egy kis világgal.
festenék én virágot
lerajzolnám a napot
világítson csak át rajtatok
hogy lássatok
hogy láthassatok
gyerekként játszva
szeretnék én
táncba
járva-kelve
szépeket
tündéreset,
verseset
olykor olykor mélabút
derüt borút
kedvtelent,szomorút,
de csak ha kell,hiszen
rossz nélkül jó sincsen,
álmok nélkül ma sincsen
tegnap se volt semmi sem,
álmodnék még távolit bőven
de tenni kell mit lehet
míg el nem ér a végezet.
ámen.


köszönöm Istenem.

gyerekkoromban azt játszottam patáim vannak,s lovacska vagyok,
de jaj,
még néha most is azthiszem gyerek vagyok.

süt a nap,jó a kedvem,remélem így marad még kicsit.

még csak egy kis ideig.

egész érdekes minden

megkönnyezett régi épületek dőlnek össze éppen
fehérségben vezetett népektől veszett történelemben rejtőztem el,
de kanyaros,bonyolult belemélyedni most nem alkalmas.
sszólnak a hangok
romos házfalak döltek össze a mai nap
s te megkönnyezted
sárgák a falak
mindenki csak bámul,vagy nevet
ki tudja merre viszi őket a képzelet
mert belül csempézettek
kívül meg sárgák voltak a falak
s ennyire rövid volt az árnyalat
hogy lehet mostanra már semmi se maradt.


EMlékezet,
ennél többre más sem vihet
és talán képekben mégis meglátom még azokat a sárga házakat,falakat.
s így talán lesz esélyük hogy megmaradjanak.

éljünk nyitott szemmel,lássunk mindent szebben,már nincs sok hátra,mert mégis mi várna? bármerre,előre,csak ne hátra,vigyél utánad nem megyek tobbé hátha látna valaki még valamit,minden megcsalatkozik,fázik,de nem látszik,mert minden csak benenm lakozik,minden csak Benned lakozik,semmi sincs örökké,mégis minden végtelen ott,amerről szél fúj,s amerre vár már talán távol ha lát,akár egy érzés,vagy bármi,nem más,nincs késő végtelen tág a világ,remélhetek én még? elengedtek még?megbocsátotok még?kezdhetek még újat?szépet,valót,régit mélyet kedveset,... hát csak mondjátok.lássátok.álmodjátok.hallgassátok.csodátláttok.

dalocska,hangulatocska

i can't believe what's happening.nothing but everything.

wake me up when its over.wake me up when its done






kapargatom,kapargatom     össze     magamat.

gyere gyere tavasz,te lucskos sebtapasz.

hozd el minden fényedet,világítsd át mindenem,gyere s ragyogj át mindent,tegyél szebbé minden hibát,
tégy vidámmá, légy tavasszá

 

vasárnap,reggel,felhők,tavaszias reggel,hó mindenhol,
elmentem. minden változik.fogd föl.minden.csak énnem.nemnem.
pedig dejólenne,elmennem,nemennem,lemennem, mernem,szeretnem.jó lenne.

kedves szombat este,téged kérdezlek ma este

túl sokat akarok?
adjatok egy tollat ami ír.
magányos vagyok.
túl sokat akarok.
elégedetlen vagyok.
de egy tollat azért kaphatok?

mitnha tudná  merre menne,,,,

és egy hangualat.majd a nyárra. magányra.magába.


http://www.youtube.com/watch?v=j-_6FA7MYmY

thomas mann : " vigyázz, a hegy varázzsal van tele, s ha tán lidérc mutatja hol az út, csak menj tovább és ne gondolj vele.""

wojticzky gyula:
"szép átálmodni magunkat a mából
a nincsbe, a szépbe,
de ezer évet sietni, s nem élni,
édes fiam, nem irigylem érte,
mert jaj annak aki kihull a mából.""

"E korban, melynek mérlege hamis, S megcsal holnap, mert megcsalt tegnap is." karinthy

 Vacak kis város az, ahol én lakom, de minden este, lovakon jönnek férfiak. Hogy honnan jönnek, én azt is jól tudom, épp tegnap délben mondta Bill Barleycorn. Sok felnőtt állt a téren, arra jött Barleycorn éppen. Azt mondta Bill Barleycorn: Tudod-e hol, miért, mikor?
  Azóta félek.
Az utcán játszom, hisz végül is itt lakom, de futok a házba, ha lovakon jönnek férfiak. Legjobb barátom volt Billy Barleycorn, egyedül tudta, hol, miért és mikor.

és elhiszed nekem, hogy beteljesülőben vannak a régi, vágtát ígérő jóslatok
?

sajnálom,de én magammal másként állok.élek,de félek,az vagyok aki mindig,érzelmi szemetes,stressz-szívó,negatívum-vevő....ebből építkezem,de valahogy elfáraszt most minden ilyen.lefárasztanak,pedig magam adom,jaj remélem megéri mindez a fáradalom.nadesebaj,ígyvanez.
most ezért van mindenúgy,hogy sehogy,s várom az újat a nyarat, a lángot a fényt, mi feltölt,megvéd,mert olyrég volt már hogy magam után hagytam mindezt a tájat,mindazt a vágyat mi vitt mind a szél,előre,ha féltem,ha néztem,csak képeket láttam,szépeket .
Már jóideje,hogy életem ideje,olyan,milyen,megszerettem,jóezígy,élvezem az időt.élvezem a magányt,a szobám,Somorjai utcák unalmát,a semmit,a lustaságot,a hosszú sétákat,a vágtákat ígérő lovascsapatokat álmaimban,a fákig,felhőkig nyúló álmodozásaimat....
hát így ez az mi ad vigaszt.
S csak a felhők fölött te tudod,hogy a szavak is feleslegesek,mert elfogynak egytől-egyig mind.

" s nyughatatlan a mi szívünk, míg Benned meg nem nyugszik " szt.ágoston

napvilág,holdvilág megbolondult a világ !

a nincsenben.elmúltál.

megérzések,előérzetek.....hogy mennétek a fenébe,mit kezdhetek veletek?

xx

"adjon isten jót a magyar hazának, a többi is kérjen ha kell magának"