" Amikor gondolok rád, nem "eszembe jutsz". Hanem a lelkembe. Mert nem az eszem gondol rád, hanem a lelkem. Nem csak egy-egy pillanatra, hanem folyamatosan. Nem tudlak, hanem érezlek. Nem gondolat vagy, hanem érzés. Nem távolság, hanem közelség. Nem ott, hanem itt.
A lelkemben."

-Csitáry-Hock Tamás

saját szemembe nézek.
képtől képig
szemtől mélyig
végig
lefelé folyó áldozatok
szemem előtt sorakozó csillagzatok
mikor ködbe borul az ég
de a csillagok fenn fénylenek mégis
látom
a mélyet
végig nézek
hogy vannak itt más valóságok is
mégis.