2013. július 2., kedd

"viola-árny a térség,meghallgatod meséjét,de nem hiszed"



egypár régi vers:

ott vagyok ahol vagyok,
azt sem tudom mit akarok
rend volt, most káosz
azt se tudom mire vágyok

csak legyen valami
csak legyen valaki
itt,
mellettem,
hogy érezzem
vagyok valami.

***

ó én világom
ó én csillagom
merre jársz most én valódi álmom?

zöld füvek
kék egek
merre vagy én drága- viola hajnalom?
messzi tájak 
szép virágok
merre jársz most én barátom?

***

mert úgy kezdődött minden,hogy volt egy árnyék a falon.ott derengett,vakon,vonzott az ismeretlen rejtelem,
s amerre én elmentem,máig nem leltem
választ kérdést se feleletet,
csak bizonyosságot,elragadtatást,
hogy volt egy árnyék a falon,
mit msot már magamon hordozok.
***


nincsen hitem hinni

"Nincsen hitem hinni, hogy el vagyok veszve. Mint valaha otthon, az ereszre, üljetek ki számra – szavak, pici cinkék: dalotokban, röptötökben halálomig hinnék…"